mert ugrani jó!

Brigi írta az ugrásáról

Brigi nagy ugrásra készül

Sziasztok!

Számomra idén nyáron érkezett el a nap, mikor - nektek köszönhetően - végre teljesült ejtőernyős álmom, és nem tudom megállni, hogy ne írjak pár sort az eseményről. :)

A nagy kalandot megelőzően mindenfelől jöttek a jó szándékú intelmek. Aki már ugrott, biztosított róla, hogy szuper élmény lesz, bár... míg lent rohadt meleg van, fent dermesztő hideg, a helikopter hangos, ráadásul repül, és egy idegennel leszek szorosan összekötözve idétlen pózban, miközben már a zabszem se fog a fenekembe férni. A leggyakorlatiasabb tanácsot mégis mindkét lábával a földön járó húgomtól kaptam. Szerinte aznap viseljek barna színű nadrágot, biztos, ami biztos. :) De lelkesedésemet családom aggodalmasabb tagjai sem tudták letörni.

Rövid felkészítés és búcsúzkodás után felszerszámozva, teljes harci díszben felszálltunk a helikopterre. Egyedül én voltam újonc tandemes, rajtam kívül profi ugrócsapat népesítette be a gép fedélzetét. Örvendetes volt látni, hogy nem a pánik különböző stádiumait tükröző, megszeppent arcok vesznek körül, hanem vidám, fiatal, spanyol srácok, akik kíváncsian figyelték, mikor hatalmasodik el rajtam a rettegés. De az ijedtség legkisebb jelét sem éreztem, kellemes izgatottsággal gyönyörködtem az alattunk elterülő Balaton nem mindennapi látványában. Nem volt melegem, nem is fáztam, nem volt túl hangos, sem kényelmetlen. Egész végig tökéletesen biztonságban éreztem magam. Ráadásul abban a megtiszteltetésben lehetett részem, hogy a fiúk elénekelték egyik társuknak, majd külön nekem is a Happy Birthdayt. Mondanom sem kell, még sosem köszöntött a szülinapomon férfikórus 4ooo m magasan. :) Aztán lepacsiztunk, és mintha mi sem lenne természetesebb, sorban kiugrottunk.

Korábban úgy gondoltam, fölösleges macera a kamerázás, én ugyan nem fogom senkinek mutogatni, hogy lebegő pofazacskóval hasítom a levegőt, és ki tudja, még milyen arcot vágok zuhanás közben egy tandempilótával a hátamon. Az én szememben ez majdnem ugyanaz a kategória, mint egy szülést levideózni az output felőli oldalról. Kösz, inkább kihagyom - gondoltam. Végül ismerőseim mégis rábeszéltek, és nem bántam meg. A képek tanúsága szerint még a gép elhagyásának pillanatában is vigyorgok. Szerintem ez mindent elmond az érzésről. A többit nem részletezem, azt át kell élni. Gondolom, mindenki kicsit másképp emlékszik vissza. De annyit elmondhatok, érdemes volt 35 évet várni. Felejthetetlen élmény volt! Ahogy földet értem, már indultam is volna újra.

Remélem lesz még alkalmam az ismétlésre! Még egyszer köszönöm az egész csapatnak a lehetőséget!

kedvet kaptál?

 

kedvet kaptál?

Tags: ajándék, meglepetés, tandemugrás, , beszámolók, külső kamerás ugrás, Szőlő, duplakamerás tandemugrás, kézikamerás ugrás, ejtőernyőzés